Mi a regeneratív mezőgazdaság?

The potential of regenerative agriculture

Modern agriculture is at a crossroads. We are faced both with the need to feed an ever-growing global population, and the devastating soil degradation caused by intensive farming. 

The agriculture, forestry and other land uses (AFOLU) sector is one of the largest producers of greenhouse gasses, estimated by the IPCC to cause 21% of total anthropogenic emissions. At the same time, it holds the rare potential to not just drastically reduce emissions, but to sequester atmospheric carbon back into the soil, providing a natural way to limit global warming whilst producing nutritious food. 

Regenerative agriculture is a way of farming that improves soil fertility whilst sequestering and storing atmospheric CO2. It increases on-farm diversity and improves water and energy management. It is a holistic solution that can lead to a wider set of economic, environmental and social benefits.  

Farms using regenerative practises can benefit from: 

• higher and more stable yields 
• lower input costs 
• the development of natural capital and ecosystem services whilst building agricultural resilience. 

One study suggests that, if all global agricultural land was converted to regenerative farming systems, it would have the potential to sequester over 37.5 Gt of carbon dioxide per annum, which is more than the current level of global emissions. 

Regenerative practices

Regenerative practices work with nature, limiting costly artificial inputs and mimicking natural ecosystems within an agricultural setting. Their overarching objective is to restore soil health.  

Regenerative agriculture draws its practices from agroecology, permaculture and conservation agriculture, as well as having deep roots in Indigenous land stewardship.

A regeneratív mezőgazdaságra nem létezik egységes módszertan, mivel nagymértékben függ az egyes gazdaságok egyedi környezeti feltételeinek figyelembevételétől. Van azonban néhány olyan alapelv, amely a világ bármely pontján is alkalmazzák:

A talaj bolygatásának korlátozása. Bár a talajművelés sok éve széles körben elterjedt a mezőgazdaságban, ez a gyakorlat közvetlen veszélyt jelent a talaj szerves anyagára, a talaj termékenységének és szénkészletének kulcsfontosságú elemére. A talaj bolygatásának korlátozásával és más mezőgazdasági gyakorlatok, mint például a fedett növénytermesztés és a közvetlen vetés bevezetésével a talaj ökoszisztémája fejlődhet és kulcsfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújthat. Nagyon gyorsan megfigyelhető a talajerózió drasztikus csökkenése, a talaj biológiai sokféleségének maximalizálása, valamint a tápanyag-körforgási kapacitás és a vízvisszatartás javulása.  

Fedje le a talajt. A csupasz talaj meghagyása, különösen a talajművelés után, nagymértékben növeli a CO₂ kibocsátás a földterületről. A csupasz talajra érkező napfény oxidálja a szerves anyagokat, ami CO₂ felszabadulnak, és közvetlen termékenységveszteséget okoznak. A takarónövények - a fő vetésforgók között vetett ideiglenes növények - alkalmazása költséghatékony és természetes módja a csupasz talaj elkerülésének. A talaj lefedése megakadályozza a talajeróziót és a vízrendszerekbe történő elfolyást is.

Integrálja az állatállományt. Történelmileg az állattenyésztés és a növénytermesztés szorosan összefonódott. Az intenzív módszerek túlzott specializálódásával sok gazdaság eltávolodott az állattartástól, vagy a beltéri rendszerekbe helyezte őket. Az állatok és a növények szétválasztása a biokémiai hatékonyság nagyfokú csökkenésének és a CO₂ kibocsátás. A növénytermesztés és az állattenyésztés tervezett legeltetéssel és trágyakijuttatással történő újraintegrálásával növelhetjük a talaj termékenységét, miközben csökkentjük a mesterséges gombaölő szerek, növényvédő szerek és műtrágyák szükségességét.

Tartsa a földben az élő gyökereket: Az egészséges gyökérrendszerek építik a talaj biológiai sokféleségét, a tápanyagok körforgását és a talaj vízmegtartását. Az évelő növények rendkívül előnyösek a talaj élő gyökérrendszerének fenntartása szempontjából. Az intenzív mezőgazdaság azonban az egynyári fajokat helyezi előtérbe, amelyek nem hagynak élő gyökereket a talajban, ami rontja a talaj szerkezetét és tápanyagszintjét. Az évelő növények visszatelepítése a mezőgazdasági rendszerbe gyors módja az egész évben élő gyökérrendszer visszaállításának, ami azzal a további előnnyel jár, hogy csökkenti a betegségeket és otthont ad a természetnek.

Green finance

These regenerative practices are a return to what some might say is a traditional way of farming, but they also represent a very modern opportunity for farmers. The recent focus on the reduction of greenhouse gas (GHG) emissions and the potential for soils to sequester carbon has lead to the creation of carbon market.  When farmers implement regenerative practises they can sequester and reduce carbon, improve local biodiversity and increase natural capital. These actions, when verified, will give them access to a new source of funding through the Green Finance Market, such as environmental impact bonds and payment for environmental services schemes.

A regenagri kezdeményezés azért jött létre, hogy támogassa a gazdálkodókat és a vállalkozásokat a regeneratív gyakorlatokra való áttérésben, biztosítva a föld egészségét és a földön élők jólétét.